Kategória:
Helyi cukiságok, Egyéb cukiságok

Létrehozva:
2022-07-15 10:16:06

Cikk írója:
Léner Szilvia Mária


Fenyvescinege


A fenyvescinege a verébalakúak rendjébe, ezen belül a cinegefélék családjába tartozó erdei madárfaj. Európa legkisebb cinegéje.

 

Rendszerezése

A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban, a Parus nembe Parus ater néven.

 

Előfordulása

A fenyvescinege eurázsiai madár. Európa nagy részén megtalálható Skandinávia északi részét kivéve, illetve a Kárpát-medencében is ritka. Mint neve is mutatja, elsősorban fenyőerdőkhöz, főleg lucosokhoz kötődik.

 

Kárpát-medencei előfordulása

 

Periparus ater, Lengyelország, forrás: Sławek Staszczuk / Wikimedia Commons

 

Nem különösebben gyakori, de rendszeres fészkelő.

Magyarországi állománya az Alpokalján, a Zalai-dombságban és az Északi-középhegységben a legsűrűbb, a legkevésbé pedig az Alföldön és a Kisalföldön jellemző. Becslések szerint Magyarországon 4000 – 20 000 fészkelő pár él és az egyedszám növekvő trendet mutat.

 

Megjelenése

A fenyvescinege alfajai meglehetősen változatosan néznek ki, van köztük sárgás és fehér alapszínű, barna, olajzöld és szürke hátú. Az Európában legelterjedtebb Parus ater ater szürke és fehér, a fiókák még sárgásak. Mindig jellemző azonban az arcfolttal megegyező színű tarkófolt, amit a fekete sapka keretez, illetve a széles, fekete toroksáv.

A faj testtömege 8-10 gramm, átlagos testhossza 11-12 centiméteres, szárnyfesztávolsága pedig 17-21 centiméter körül mozog.

 

Életmódja

 

Periparus ater, forrás: Sławek Staszczuk / Wikimedia Commons

 

Rokonaihoz hasonlóan elsősorban ízeltlábúakat fogyaszt, étrendjében különösen aknázómolyok és araszolók hernyói, levél- és szövődarazsak szerepelnek. A mérsékeltebb éghajlatú vidékeken állandó madár lévén a téli időszakban magvakkal, bogyókkal egészíti ki étrendjét és nagy szükség esetén kóborolhat. A tajga fenyvescinegéi telente délebbre vándorolnak.

Hangadása a széncinegééhez hasonló, ám magasabb annál. Legjellemzőbb hangjai a „ficsa-ficsa” hívás, illetve a csízre emlékeztető lágy „tlüi”.

 

Szaporodása

 

A fenyvescinege tojásai, forrás: Didier Descouens / Wikimedia Commons

 

A fenyvescinege elsősorban fenyvesekben vagy kevert erdőkben fészkel a fák odvaiban, illetve a cinegékre nem jellemző módon olykor sziklarepedésekben vagy az avar mélyedéseiben. A csésze alakú fészek állati szőrből készül, a szülők növényi részekkel teszik kényelmesebbé.

Évente két költésre kerül sor. Egy fészekalj 8-10 tojást tartalmaz, amelyek 12-15 nap szakadatlan költést követően kelnek ki. A mindkét szülő által táplált, eleinte csupasz és vak, fészeklakó fiókák 17-21 napon belül repülnek ki.

 

Védettsége

A faj a Természetvédelmi Világszövetség szerint nemzetközi léptékben is jó kilátású, SPEC értékelése sincs. Magyarországon ennek ellenére védettséget élvez, természetvédelmi értéke 25 000 forint.

 

                                                                                                  

Forrás:        

wikipedia

Felső kép: Marek Szczepanek / Wikimedia Commons

 

 

Városi magazin cikkek

További magazin cikkek »

 

Kiemelt ApróHirdetések

További kiemelt ApróHirdetések »

 

 

 

Helyi látnivalók

További helyi látnivalók »

 

Helyi Programok / események

További helyi programok / események »

 

Helyi szolgáltatók

További helyi szolgáltatók »